Humanity’s First Exam1850–1940 ⇄ now

1916 · Hungarian · Hungary

Utazas Faremidoba

Frigyes Karinthy

Passage selected for Humanity's First Exam
Végre addig jutottunk, hogy a gépek nemcsak hogy megsegítették az embert minden dolgában s megsokszorozták erejét, de egymagukban sokkal tökéletesebben végezték el a munkát, mint ahogy gyarló emberi testünk valaha elvégezhette. [...] Gépek és művek felülmúlták az embert: tökéletesebbé lettek, s csakhamar ott tartottunk, hogy ha az ember tökéletes akart lenni, utánozni volt kénytelen a gépeket és a műveket, amik egykor az embert utánozták.

Working English translation

At last we reached the point where machines not only helped people in every task and multiplied their strength, but by themselves performed the work far more perfectly than our frail human bodies ever could. [...] Machines and works surpassed the human; they became more perfect, and soon, if a person wished to be perfect, that person was forced to imitate the machines and works that had once imitated humanity.

Hungarian Electronic Library text, chapter 3, printed pages 9-10

2 selected passages and classifications

Passage 1

Végre addig jutottunk, hogy a gépek nemcsak hogy megsegítették az embert minden dolgában s megsokszorozták erejét, de egymagukban sokkal tökéletesebben végezték el a munkát, mint ahogy gyarló emberi testünk valaha elvégezhette. Így a művészetek is: képek, szobrok, írásművek, zeneművek, az élet tüneteit, a formát, színt, történetet, érzelmet oly tökéllyel fejezték ki, hogy a való élet messze mögöttük maradt leleményben, szépségben, kifejező erőben. Mi következett ebből? Gépek és művek felülmúlták az embert: tökéletesebbé lettek, s csakhamar ott tartottunk, hogy ha az ember tökéletes akart lenni, utánozni volt kénytelen a gépeket és a műveket, amik egykor az embert utánozták.

Karinthy imagines a reversal in which tools and cultural artifacts surpass their makers and become the models humans must imitate.

Chapter VI, narrator’s account of machine development

Passage 2

Ezt az állatot választja ki az élet, hogy belőle tökéletest alkosson. Az ösztön szervét kell fejleszteni, hogy ami eddig öntudatlan és mechanikus volt, tudatossá váljék s önmagát megismerővé. Néhány ezer év s a munka sikerül, a koponya üregében lassan fejlődni kezd az új szerv: a Tudat szerve, mely a külső és belső jelenségeket megérti, s azokhoz nem álomszerű tudatlanságban alkalmazkodik, de a belátás és akarat világító fáklyája mellett. S íme, előttünk áll az Ember, a Tudatos Élet, átérezve a lét minden örömét és igájába hajtva a nyers és ostoba anyagban rejlő erőket, hogy az egyén életét minél szebbé és boldogabbá tegye és ujjonghasson a kék és távoli ég s a felkelő nap felé!

The human narrator defines consciousness as understanding and will overcoming unconscious mechanism, a position the later Faremido encounter will ironize.

Chapter VI, narrator’s account of consciousness and human mastery

Text

12,167 words

Loading text…